Roxer

20

robot-36804_640Futárként dolgozom, már egy éve. Igazából szeretem is azt amit csinálok. Na nem kell úgy elképzelni azért, mint az átlagos futárokat, hogy beülök a kocsiba, és megyek több száz kilómétert naponta. Persze nem lenézni akarom őket, csak nekem az annyira nem tetszene.

A megfelelő munka

Nehéz megtalálni azt a munkát, ami kihívást is jelent egyben, és szeretjük is majd csinálni. Sokan tanulnak évekig, és költenek több százezer forintot azért, hogy diplomájuk legyen, és mégsem azt fogják csinálni amit szeretnének. Nem egy alkalommal hallottam már, hogy valaki ennyi, vagy annyi félév után befejezte az egyetemet, főiskolát, vagy szakot módosított, így elvesztve az előző időszakot…

Én nem vágytam soha diplomára. Azt gondolom, vannak akik tanulni akarnak, és persze vannak olyan szakmák, amik ezt meg is követelik. Hogy ez mit is jelent? Ne legyen valaki mondjuk orvos a diplomája nélkül, ezzel egyetértetek,, hiszen szükséges hozzá, mert utána életeket fog vele menteni, idő is kell hozzá, hogy megtanulja. De ezen kívül is számos olyan szakma van még, ami igen csak megköveteli a tudást, és egyet is értek vele.

Viszont gondoljon bárki bármit, nem hiszem, hogy mindenkinek diplomásnak kell lennie. Hiszen egy asztalosnak, vagy egy esztergályosnak, hegesztőnek miért lenne szüksége erre? Neked van diplomád?

Amúgy meg visszatérve, egyik szakember sem ér semmit a másik nélkül. Gondoljunk csak bele, van egy építész, akinek van diplomája, és ezzel nincs is semmi gond. De ő egymaga még nem tud felépíteni egy házat, számos szakemberre van szüksége, aki ebben segít neki. Ács burkoló, még egy segédmunkás is kell, nem is egy…

Az én utam

Szóval én sem lettem diplomás, anyám nagy bánatára. Ő mindig is orvost, vagy ügyvédet akart volna belőlem faragni, de nekem egyik szakma sem tetszett. Először is, nem bírom a vér látványát sem, lehet hogy puhánynak gondoltok, de ez így van. Ha véletlenül vérvételre kell mennem, oda sem nézek, vagy becsukom a szemem, ha mindenhol épp ezzel foglalkoznak. Ügyvéd…na az meg aztán végképp nem akartam lenni. De meg kell hogy mondjam, soha nem volt konkrét elképzelésem ezzel kapcsolatban.

Végül, mint sokan mások én is választottam magamnak egy átlag szakmát, s el is végeztem. Asztán sokáig kerestem az utamat, míg meg nem találtam ezt a munkát.

Most futárként dolgozom, meg is fizetnek érte, sőt még olyan is előfordul, ha valami sürgős van, vagy mondjuk fontos… még jachtot is kapok. De kaptam már annyi mindent ajándékba, hogy csak na. Hol egy nem kellős belépőjegyet, hol egy meghívót ide vagy oda… Köszönhető annak, hogy én nem egy átlagos futár vagyok

Az én társam a futárkodásban, egy motor. Ez már a saját motorom, persze nem azzal kezdtem. Ma már mindenre figyelek. Megfelelő védőöltözet, protektor, minden ami kell. Szeretem a munkámat, és mégsem kellett hozzá diploma.